Tudásbázis a dinamikus tanuláshoz, értékeléshez és modulokhoz.
Használja a hivatkozásokat a termékciklus, az állításokra vonatkozó szabályzat és az MI által értékelt önálló tanulás műszaki alapjainak megismeréséhez.
Mérés és a mól
Értékes jegyek, mértékegység-átváltások, mólok és képletek, valamint a számítási hibákat kiszűrő szokások.
Értékes jegyek
Hány jegyből álljon a kémiai feladat eredménye?
Számolja meg az értékes jegyeket, és helyesen kerekítse a mért és számított kémiai eredményeket.
Dimenzióanalízis
Hogyan váltsak át mértékegységeket úgy, hogy ne cseréljem fel a tényezőt?
Állítson fel átváltási tényezőket, láncolja az egységátváltásokat, és a sűrűség segítségével váltson át tömeg és térfogat között.
Mól és moláris tömeg
Hogyan jutok el a grammoktól az atomok számáig?
Váltson át gramm, mól és részecskeszám között a moláris tömeg és az Avogadro-állandó segítségével.
Tapasztalati és molekulaképletek
Hogyan találom meg a képletet laboratóriumi tömegadatokból?
Határozza meg a tapasztalati és a molekulaképletet a tömegszázalékos összetételből vagy az égetési adatokból.
Kémiai feladatmegoldási szokások
Hogyan veszem észre a saját hibáimat, mielőtt beküldöm a kémiai választ?
Rutin a kérdések elolvasásához, a mértékegységek követéséhez, valamint a kémiai válaszok becsléséhez és ellenőrzéséhez.
Reakciók és sztöchiometria
Egyenletrendezés, limitáló reaktánsok, oldatkoncentráció, reakciótípusok és redoxi.
Kémiai egyenletek rendezése
Hogyan rendezzek egy egyenletet anélkül, hogy körbe-körbe járnék?
Vizsgálati sorrend, többatomos ionokra vonatkozó rövidítések, töltésellenőrzés és algebrai tartalékmódszer az egyenletek rendezéséhez.
Limitáló reaktáns és százalékos hozam
Melyik reaktáns fogy el először, és mennyi terméket várhatok?
Hogyan találjuk meg az elfogyó reaktánst, az elméleti hozamot, a megmaradó felesleget és a százalékos hozamot.
Molaritás és hígítás
Hogyan készítsek, hígítsak és számoljak egy ismert koncentrációjú oldattal?
Hogyan készítsünk és hígítsunk oldatokat, és hogyan használjuk a koncentrációkat reakciókban és titrálásokban.
Reakciótípusok és oldhatóság
Honnan tudom, hogy két oldat reagál-e egymással, és mi a net ionegyenlet?
Hogyan különböztessük meg a csapadékképződési, sav–bázis és redoxireakciókat, jósoljuk meg a csapadékokat, és írjuk fel a net ionegyenleteket.
Oxidációs számok és redoxi
Hogyan állapítom meg, mi oxidálódik, és hogyan rendezek egy redoxiegyenletet?
Az oxidációs számok megadásának szabályai és lépésenkénti félreakció-módszer a redoxiegyenletek savas és lúgos közegben történő rendezéséhez.
Atomok, kötések és nevek
Elektronkonfigurációk, periódusos tendenciák, Lewis-szerkezetek, molekulaalak és vegyületnevek.
Elektronkonfigurációk
Hogyan írok fel egy elektronkonfigurációt, és honnan tudom, hol vannak a kivételek?
Hogyan írjuk fel az atomok és ionok alapállapotú elektronkonfigurációját, a Cr és a Cu kivételeivel együtt.
Periódusos tendenciák
Miért változik az atomméret és az ionizációs energia a periódusos rendszerben?
Hogyan magyarázza az effektív magtöltés a méret, az ionizációs energia, az elektronaffinitás és az elektronegativitás tendenciáit és azok kivételeit.
Lewis-szerkezetek és formális töltés
Hogyan rajzoljam fel egy molekula vagy ion legjobb Lewis-szerkezetét?
Lépésenkénti módszer a Lewis-szerkezetek felrajzolásához, valamint a formális töltés és a rezonancia használata a legjobb szerkezet kiválasztásához.
VSEPR és molekulapolaritás
Hogyan jósoljam meg egy molekula alakját és azt, hogy poláris-e?
Hogyan jutunk el a Lewis-szerkezettől a molekula alakjáig, kötésszögeiig, és ahhoz, hogy poláris-e.
Kémiai vegyületek elnevezése
Hogyan nevezzek el egy vegyületet a képletéből, és fordítva?
Szabályok és megoldott példák az ionos és molekuláris vegyületek, savak és hidrátok elnevezéséhez.
Gázok, energia és savak
Intermolekuláris erők, gáztörvények, entalpia, Hess-tétel, valamint savak, bázisok és pH.
Intermolekuláris erők
Miért forr vagy párolog el néhány folyadék könnyebben, mint mások?
Hogyan szabályozzák a molekulák közötti vonzóerők a forráspontot, a gőznyomást és az oldhatóságot.
Gáztörvények és az ideális gáz egyenlete
Hogyan válasszam ki és használjam a feladathoz megfelelő gáztörvényt?
Hogyan kapcsolja össze a PV = nRT a nyomást, a térfogatot, a hőmérsékletet, az anyagmennyiséget, a sűrűséget és a parciális nyomásokat.
Entalpia és kalorimetria
Hogyan kapom meg egy reakció ΔH-ját egy hőmérséklet-változásból?
Hogyan alakítsuk a mért hőmérséklet-változást reakcióhővé a q = mcΔT és a kaloriméter adatai segítségével.
Hess-tétel és képződési entalpiák
Hogyan találom meg egy reakció ΔH-ját közvetlen mérés nélkül?
Hogyan kombináljuk a termokémiai egyenleteket, és hogyan számítsuk ki a ΔH°rxn értékét a képződési entalpiákból.
Savak, bázisok és pH
Hogyan azonosítom a savakat és a bázisokat, és hogyan számítom ki egy oldat pH-ját?
Hogyan határozza meg a protonátadás a savakat és a bázisokat, és hogyan számítsuk ki az erős savak és bázisok pH-ját és pOH-ját.
Atomok, fény és kötés
Izotópok, atomspektrumok, kvantumszámok, elektronegativitás és az orbitálok hibridizációja.
Atomszerkezet és izotópok
Hogyan kapom meg egy elem atomtömegét az izotópjaiból?
Számolja meg a protonokat, neutronokat és elektronokat, majd számítson atomtömeget és izotóp-gyakoriságot a NIST adataiból.
Fény és atomspektrumok
Hogyan határozom meg az atom által kibocsátott fény hullámhosszát?
Kapcsolja össze a hullámhosszt, a frekvenciát és a fotonenergiát, és jósolja meg a hidrogén emissziós vonalait az energiaszintjeiből.
Kvantumszámok és orbitálok
Mely kvantumszámok megengedettek, és hány elektron fér el?
Ellenőrizze a kvantumszámok kombinációit, számolja meg az orbitálokat és elektronokat bármilyen megkötés mellett, és keresse meg az orbitálok csomópontjait.
Kémiai kötés és elektronegativitás
Hogyan döntöm el, hogy egy kötés poláris kovalens vagy ionos?
Helyezze el a kötéseket a kovalens–ionos skálán, becsülje meg az ionos jelleget, és használja a rácsenergiát és a kötési energiákat.
Hibridizáció, szigma- és pi-kötések
Hogyan határozom meg egy atom hibridizációját, és hogyan számolom meg a szigma- és pi-kötéseit?
Határozza meg az sp, sp² és sp³ hibridizációt az elektrontartományokból, és számolja meg a σ- és π-kötéseket valódi molekulákban.
Oldatok, fázisok és termodinamika
Titrálások, kolligatív tulajdonságok, fázisdiagramok, entrópia és szabadentalpia, valamint radioaktív bomlás.
Titrálás és oldatsztöchiometria
Hogyan jutok el a büretta leolvasásától a mintám koncentrációjáig vagy anyagmennyiségéig?
Hogyan állítsuk be egy mérőoldat pontos koncentrációját, és hogyan alakítsuk a bürettán leolvasott térfogatokat anyagmennyiséggé sav–bázis, redoxi- és visszatitrálásoknál.
Kolligatív tulajdonságok
Mennyivel változtatja meg egy oldott anyag az oldószer fagyáspontját, forráspontját vagy ozmózisnyomását?
Hogyan csökkentik az oldott részecskék a gőznyomást és a fagyáspontot, hogyan emelik a forráspontot, és hogyan hoznak létre ozmózisnyomást.
Fázisátalakulások és fázisdiagramok
Mennyi hő kell egy fázisátalakuláshoz, és melyik fázis stabil adott T és P mellett?
Hogyan számítsuk ki a hőt egy felmelegedési görbe mentén, hogyan használjuk a Clausius–Clapeyron-egyenletet, és hogyan olvassunk le egy fázisdiagramot.
Entrópia és Gibbs-szabadentalpia
Hogyan döntöm el, hogy egy reakció vagy fázisátalakulás magától végbemegy-e?
Hogyan számítsuk ki a ΔS° és a ΔG° értékét, hogyan találjuk meg azt a hőmérsékletet, ahol egy folyamat spontánná válik, és hogyan kapjuk meg a K-t a ΔG°-ból.
Magkémia és radioaktív bomlás
Hogyan írok fel egy radioaktív bomlási egyenletet, és hogyan számolom ki, mennyi marad egy izotópból?
Hogyan rendezzük a magegyenleteket, hogyan számítsuk ki a kötési energiát a tömeghiányból, és hogyan használjuk a felezési időt a bomlásnál és a kormeghatározásnál.
Kinetika és egyensúly
Sebességi egyenletek, felezési idők, aktiválási energia, egyensúlyi állandók és a Le Chatelier-elv.
Reakciósebesség és sebességi egyenletek
Hogyan határozom meg a sebességi egyenletet kísérleti sebességi adatokból?
Kapcsolja össze a különböző részecskék sebességét, és határozza meg a rendűségeket és a sebességi állandókat kezdeti sebességi adatokból.
Integrált sebességi egyenletek és felezési idő
Mennyi reaktáns marad adott idő után, és mennyi idő alatt fogy el a fele?
Nulladrendű, elsőrendű és másodrendű egyenletek a koncentráció időbeli változására, felezési idők, és a rendűség meghatározása adatokból.
Aktiválási energia és az Arrhenius-egyenlet
Miért gyorsítja a melegítés a reakciót, és hogyan számítom ki az aktiválási energiát?
Határozza meg az aktiválási energiát különböző hőmérsékleten mért sebességi állandókból, és nézze meg, mit változtat meg egy katalizátor.
Kémiai egyensúly és egyensúlyi állandók
Hogyan írom fel a K-t, és hogyan döntöm el, merre fog haladni egy reakció?
Írja fel a K kifejezését, váltsa át a Kc-t Kp-re, írja át a K-t módosított egyenletekre, és hasonlítsa össze a Q-t a K-val.
Le Chatelier-elv
Merre tolódik el az egyensúly, ha megváltoztatom a körülményeket?
Jósolja meg a Q és a K segítségével, hogyan reagálnak az egyensúlyok a koncentráció, a térfogat, a hőmérséklet változására és a katalizátorra.
Egyensúlyi számítások és elektrokémia
ICE-táblázatok, gyenge savak és bázisok, pufferek, oldhatósági szorzatok és cellapotenciálok.
ICE-táblázatok és egyensúlyi számítások
Hogyan határozom meg az egyensúlyi koncentrációkat a K-ból és a kiindulási mennyiségekből?
Készítsen ICE-táblázatot, válassza ki az irányt a Q alapján, és számítsa ki az egyensúlyi mennyiségeket az 5 százalékos ellenőrzéssel.
Gyenge savak és bázisok
Hogyan számítom ki egy gyenge sav vagy bázis pH-ját?
Határozza meg a Ka, a Kb és a pKa segítségével a gyenge savak, gyenge bázisok és sóoldatok pH-ját, és tudja, mikor kell a másodfokú egyenletet használni.
Pufferek és a Henderson–Hasselbalch-egyenlet
Hogyan határozom meg egy puffer pH-ját sav vagy bázis hozzáadása előtt és után?
Hogyan állnak ellen a pufferek a pH változásának, hogyan alkalmazzuk a Henderson–Hasselbalch-egyenletet, és hogyan tervezzünk puffert adott cél-pH-ra.
Oldhatóság és Ksp
Mennyi oldódik egy rosszul oldódó sóból, és kiválik-e csapadékként?
Váltson át a Ksp és a moláris oldhatóság között, jósolja meg a csapadékképződést a Q segítségével, és kezelje a közös ion és a pH hatását.
Elektrokémia és cellapotenciálok
Hogyan határozom meg egy cella feszültségét, és hogyan döntöm el, hogy a reakció spontán-e?
Számítsa ki az E°cell értékét a redukciós potenciálokból, kapcsolja össze a ΔG°-dal és a K-val, alkalmazza a Nernst-egyenletet és a Faraday-törvényt.
Önálló tanulás
Hogyan alkalmazkodik a gyakorlás, hogyan tervezzük meg, és hogyan tegyük tartóssá.
Hogyan működik az adaptív tanulás
Hogyan változtatja meg egyetlen válasz azt, amit legközelebb gyakorlok?
Gyakorlati bevezetés az adaptív tanulási rendszerekbe.
Tanulásiterv-keretrendszer
Hogyan készítsek olyan tanulási tervet, amely alkalmazkodik ahhoz, amit a munkám mutat?
Megismételhető keretrendszer olyan tanulási tervek készítéséhez, amelyek működnek.
Elosztott ismétlés – útmutató
Mikor ismételjek át valamit, hogy megmaradjon a tudásom?
Miért javítja az elosztott ismétlés a hosszú távú megőrzést.
Gyakorlási stratégiák határidő előtt
Mit gyakoroljak, ha a határidő túl kevés időt hagy?
Módszerek arra, hogy a gyakorlás megbízható maradjon, amikor az időnyomás megváltoztatja a tanuló gondolkodását.
Egy tanuló segítése
Tanároknak, korrepetitoroknak, szülőknek és mentoroknak, akik a tanuló jelzéseit olvassák.
Útmutató tanároknak és tutoroknak
Hogyan alakítsam a tanuló válaszait célzott következő lépéssé?
Hogyan használhatják a pedagógusok a gyakorlatban az adaptív tanulást.
Útmutató szülőknek és mentoroknak
Hogyan támogathatom az egyenletes tanulást anélkül, hogy tutorrá válnék?
Hogyan támogatható az egyenletes haladás otthon.
Hogyan fogalmazzuk meg az állításainkat
A forrásmegjelölés minden, ezen az oldalon szereplő modellre vagy értékelésre vonatkozó állítás mögött.
Hogyan működik a tanulási motor
- Minden választ bizonyítékként kezel, nem végső pontszámként.
- Visszakérdez, ha az érvelés hihetőnek tűnik, de hiányos.
- A jelzést a következő kérdés kiválasztására használja ahelyett, hogy újraindítaná a tanulási utat.
A termék a gyakorlást a megértés folyamatosan frissülő modelljévé alakítja.
A válasz bizonyítékká válik.
A válaszok, a magabiztosság, a magyarázatok és a látható gondolatmenet jelzik, mi lehet már szilárd, és mi lehet még törékeny.
A bizonyíték frissíti az elsajátítási jelzéseket.
A rendszer folyamatosan, módosítható módon becsüli a fogalmak szintű megértést, ahelyett hogy egyetlen választ végső pontszámnak tekintene.
A gráf alakítja a következő lépést.
Az előfeltételek és a kapcsolódó fogalmak segítenek eldönteni, hogy továbbhaladjunk, átismételjünk egy alapot, vagy élesebb kérdést tegyünk fel.
Nem rögzített kurzussorrend.
A Robotutor adaptív, modellvezérelt tanulási infrastruktúra: a gyakorlás, az elsajátítási becslések és a követő kérdések a jelzései változásával együtt igazodnak.
Bizonyítékalapú elsajátítási modellezés
A tanulói bizonyítékokat az idő során súlyozzuk, így a találgatás, a bizonytalanság és a magabiztos gondolkodás nem tűnik egyformának.
Gráfalapú sorrendezés
A fogalmakat előfeltételi és rokon ötletekre mutató élek kötik össze, így az útvonal a szerkezetből vezethető le, nem pedig rögzített leckesorrendből.
Ellenpontozó kérdezés
A kérdések a válasz mögötti gondolatmenetet vizsgálják, a szélsőséges eseteket és a megváltozott feltevéseket is beleértve, így a tévhitek láthatóvá válnak.
Hibrid visszakeresés
A szemantikai hasonlóságot és a gráfbejárást együtt alkalmazzuk, hogy a válaszok a jelentésen és a kifejezett fogalmi kapcsolatokon is alapuljanak.
Fiókkal kapcsolatos segítségért, az indulással kapcsolatos visszajelzésért vagy termékkel kapcsolatos kérdésekért írjon az support@precision-learning.org címre.